Kisbágyon Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

A 4/2007.(IV.27.) a 11/2007.(VII.25.) a 6/2008.(V.27.) a 11/2009.(VI.30.) a

16/2009.(XI.5.) rendeletekkel módosított

4/2003.(VI.10.)

RENDELETE

A Képviselő-testület és Szervei

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATÁRÓL

Egységes szerkezetbe foglalva

Kisbágyon Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2003.(VI.10.) rendelete

a Képviselő-testület és Szervei

Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

( egységes szerkezetben a 4/2007.(IV.27.) a 11/2007.(VII.25.) a 6/2008.(V.27.) a 11/2009.(VI.30.) a 16/2009.(XI.5.) módosító rendeletekkel )

BEVEZETŐ

Az önkormányzati rendszer bevezetésével három kiemelkedően fontos jog illeti meg az önkormányzatokat:

• az autonómiához való jog,

• a demokratikus helyi hatalomgyakorlás,

• az önkormányzati jogok bírósági védelmének joga.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott képviselő útján – a törvények kereti között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi Önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Kisbágyon Község Önkormányzatának Képviselő-testülete /továbbiakban képviselő-testület/ - a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény / továbbiakban: Ötv./18.§./1/. Bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – szervezeti- és működési rendjére

/ továbbiakban SZMSZ/ a következő rendeletet alkotja

• fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

/1/ A Képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2.§.

/1/ Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése:

Palotás Község Önkormányzata

* Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

* Az önkormányzatot a polgármester képviseli.

/2/ Az önkormányzati jogokat a település lakossága által megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület gyakorolja.

A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő képviselő és a polgármester, összesen 6 fő.

*A 2006-ban megválasztott önkormányzati képviselők és polgármester nevét az I. sz melléklet tartalmazza.

/3/ Az önkormányzat székhelye:

Kisbágyon, Szabadság út 21.

/4/ Illetékességi területe: Kisbágyon község közigazgatási területe

/5/ A település főbb adatait a * 2. sz. melléklet tartalmazza.

3.§.

/1/ Az önkormányzat jelképe: a címer, zászló és a pecsét, amelyről valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkotott /9/2001.(VII.20.) sz. rendelet/.

4.§.

/1/ A település főbb eseményeit, költségvetését, a település érdekében kifejtett áldozatkész

munkát kifejtő állampolgárok, a megválasztott képviselők nevét a Krónika tartalmazza.

A krónika folyamatos vezetéséről a polgármester gondoskodik.

/2/ Az önkormányzat Kisbágyoni Hírmondó elnevezéssel helyi újságot jelentet meg. Az újság félévente jelenik meg, de további ünnepi számok is megjelenthetők.

a./ Az önkormányzat lapja tartalmazza:

• Képviselő-testület azon döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

• A körjegyzőség, az önkormányzat intézményeinek bemutatását, aktuális híreit, tájékoztatókat.

• Település civil szervezeteinek, egyesületeinek bemutatkozását, időszerű híreinek közlését.

• Térítési díj ellenében és igény esetén hirdetések megjelentetését.

b./ Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és választási ciklusonként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó munkához.

c./ Az önkormányzat lapjának megjelentetéséért a polgármester felelős

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT ÉS HATÁSKÖRE

5.§.

/1/ Az önkormányzat köteles gondoskodni:

• az egészséges ivóvízellátásról,

• óvodai nevelésről, általános iskolai oktatásról és nevelésről,

• az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint gyermek és ifjúsági feladatokról,

• a közvilágításról,

• a helyi utak és köztemető fenntartásáról,

• helyi közösségi színtér biztosításáról,

• könyvtári szolgáltatás ellátásáról,

• körjegyzőség működtetéséről,

• nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesüléséről.

/2/ *Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét.

6.§.

/1/ Az önkormányzat közszolgáltatási feladatai azonosak az Ötv.8.§./1/ bekezdésében foglaltakkal, melyek az alábbiak:

• a településfejlesztés, településrendezés,

• az épített és természeti környezet védelme,

• lakás- és helyiséggazdálkodás,

• vízrendezés, csatornázás és csapadékvíz-elvezetés,

• helyi közterületek fenntartása,

• helyi tömegközlekedés szervezése,

• a köztisztaság és a település tisztaságának biztosítása,

• gondoskodás a tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,

• helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában való közreműködés,

• a közművelődési, tudományos, művészeti, sport tevékenység támogatása,

• *közösségi színtér biztosítása,

• az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

Az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően- hogy a közszolgáltatási feladatokat milyen mértékben és módon látja el.

/2/ Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását, abban az esetben, ha

a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

/3/ * Az önkormányzat önként vállalt feladatként látja el a családsegítést.

** Önkormányzat önként vállalt feladatként látja el a falugondnoki szolgáltatást.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

** módosította a 11/2007. (VII.25).) rendelet hatályos: 2007.07.25-től

/4/ Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi, tárgyi feltételeit.

7.§.

/1/ A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati rendeletalkotás,

b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működtetésének meghatározása,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

d) a helyi népszavazás kiírása,

e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím és kitüntetések adományozása,

f) a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása,

g) a költségvetés megállapítása és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, helyi adó megállapítása,

h) a településrendezési terv jóváhagyása,

i) 1 millió Ft feletti hitelfelvétel,

j) önkormányzati vállalkozás céljára gazdasági társaság vagy szövetkezet létrehozása, gazdasági társaságba belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés,

k) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,

l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

m) intézmény alapítása, átszervezése,

n) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,

o) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

p) felterjesztési jog gyakorlása,

q) bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,

r) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést érinti,

s) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

t) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés az Ötv. 33/A.§./2/ bekezdés b. pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,

v) amit törvén a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,

u) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

z) önkormányzati vagyon feletti döntés.

/2/ A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira.

/3/ A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskör gyakorlását visszavonhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.

/4/ Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

/5/ A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a * 3. sz. melléklet

tartalmazza.

8.§.

/1/ Az államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlása során a helyi önkormányzatok szervei

(a körjegyző, a polgármester illetőleg a polgármesteri hivatal hatáskörrel felruházott ügyintézője) az állam központi szervei által alkotott jogszabályok érvényesítését szolgáló hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek.

/2/ E hatáskörükben az önkormányzat szervei nincsenek alárendelve a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a hatáskörrel felruházott tisztségviselőjétől, köztisztviselőjétől a hatáskört nem vonhatja el, e hatásköreik gyakorlására utasítást nem adhat, nem jogosult hatósági határozataik felülvizsgálatára.

/3/** Az Önkormányzat szervei által gyakorolt államigazgatási hatósági jogkörök tekintetében a felettes szerveket - a közigazgatási hatósági és szolgáltatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. alapján - megillető jogokat államigazgatási szerv az Észak- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vagy valamely dekoncentrált államigazgatási szerv gyakorolja.

/4/ Ezen államigazgatási szervek hatáskörébe tartozik a döntések ellen benyújtott fellebbezés elbírálása is. A képviselő-testület önkormányzati feladat- és hatáskörébe csak az e tevékenység gyakorlásához szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása tartozik. Az államigazgatási hatósági tevékenység során a jogalkalmazó nem települési érdekek, településpolitikai mérlegelés, hanem a jogszabályok, a jogszabályban meghatározott szakmai szempontok szerint dönt.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

*Gazdasági program, munkaterv

9.§.

*/1/ A polgármester gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – mely tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Helyi szinten határozza meg azon célkitűzéseket, feladatokat, melyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

** módosította a 11/2007. (VII.25).) rendelet hatályos: 2007.07.25-től

/2/ A program tervezetének elkészítéséről, testület elé terjesztéséről, a végrehajtásról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik.

/3/ A gazdasági programot az általános választást követő 6 hónapon belül kell előterjeszteni,

elfogadni.

10.§.

/1/ A képviselő-testület működésének alapja az éves időszakra készített munkaterv.

/2/ A munkaterv tervezetét a körjegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a testület elé jóváhagyásra minden év március 30-ig.

/3/ A munkatervre javaslatot tehetnek:

• alpolgármester

• bizottságok

• körjegyző, mint a körjegyzőség vezetője

• intézmények vezetői.

/4/ A munkatervben meg kell határozni a községi fórumok időpontját, témáját.

/5/ A munkatervnek tartalmaznia kell:

• a testületi ülések tervezett időpontját /hónap megjelöléssel/ és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat,

• napirend előterjesztőjét,

• jogszabály alapján kötelezően előírt napirendeket.

Képviselő-testület ülései

11.§.

/1/ A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

/2/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő látja el.

/3/ Testületi ülés lehet:

• alakuló

• rendes

• rendkívüli

• ünnepi.

Alakuló ülés

12.§.

/1/ Alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.

/2/ Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a megbízólevelet a polgármesternek és képviselőknek.

/3/* Az alakuló ülésen a polgármester ismerteti megbízatásának időtartamára szóló polgármesteri programját.

/4/* Az alakuló ülésen dönt a polgármester, alpolgármester tiszteletdíjáról.

Rendes ülés

13.§.

/1/ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

/2*/ Üléseit általában havonta, szerdai vagy csütörtöki napon tartja.

/3/ Az ülés helye: Községháza, Szabadság út 21.

Rendkívüli ülés

14.§.

/1/ A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, ha a szükség úgy kívánja össze kell hívni a képviselő-testületet.

/2/ A polgármester köteles az ülést 5 napon belül összehívni a képviselők egynegyedének /3 fő/ vagy bármely bizottságának a rendkívüli ülés indokát tartalmazó indítványára, népi kezdeményezésre, közigazgatási hivatal vezetőjének indítványára.

/3/ A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

/4/ A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni.

Sürgős halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban közölni kell.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

Előterjesztések

15.§.

/1/ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló: valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről

b) döntést igénylő javaslat: határozathozatalra vagy rendeletalkotásra irányul

c) tájékoztató: valamely kérdésről, területről tájékoztatás, amely tudomásulvételt igényel.

/2/ Az /1/ bekezdés b) pontja szerinti javaslattételre jogosult:

a) a polgármester és az alpolgármester

b) bármelyik képviselő

c) a körjegyző

d) témakör szerint az ügyrendi bizottság

e) intézményvezető

16.§.

/1/ Az előterjesztés készülhet írásban, illetőleg lehet szóbeli is.

Írásos előterjesztést kell készíteni:

• önkormányzati rendeletalkotáshoz

• intézmény alapítás, átszervezés, megszüntetés esetén

• helyi népszavazás kiírásánál

• munkatervnél

• beszámolónál.

17.§.

/1/ Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

• a témában hozott korábbi döntések, azok végrehajtásának állását,

• döntéshez - szükség esetén - alternatívák megjelölését,

• a költségkihatásokat,

• határozati javaslatot.

18.§.

/1/ Az írásbeli előterjesztés előkészítéséért az előterjesztő felelős.

/2/ Az írásos előterjesztést a testületi ülést megelőző 10. napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi felülvizsgálatot követően gondoskodik az anyag postázásáról. A szóban is előterjeszthető előterjesztésnél legalább a határozati javaslatot az előterjesztőnek írásban az ülés előtt legalább öt nappal kell a körjegyzőhöz eljuttatni.

Testületi ülés összehívása

19.§.

/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, amelyet úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt 5 nappal előbb kapják meg.

/2/ A meghívó tartalmazza:

• az ülés helyét és kezdési időpontját,

• a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

/3/ A meghívóhoz az alábbi előterjesztéseket írásban csatolni kell:

• költségvetés, zárszámadás rendelettervezetét és indokolását,

• rendelettervezeteket,

• intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés előterjesztését,

• munkaterveket,

• munkatervben szereplő beszámolókat és határozati javaslatot.

20.§.

/1/ A képviselő-testületi ülésen tanácskozási jog illeti meg:

• a bizottságok nem képviselő tagjait,

• a körjegyzőt,

• a napirend előterjesztőjét,

• akit a polgármester meghívott.

**- tevékenységi körében az alábbi önszerveződő közösségek képviselői:

- Sportegyesület Kisbágyon

- Kisbágyon Ifjúságáért és Hagyományaiért Alapítvány

- Vöröskereszt helyi szervezet vezetője

- a jelenleg működő szervezeteken túl a későbbiekben cégbíróságon bejegyzett és az önkormányzathoz bejelentett önszerveződő közösségek képviselői.

/2/ A testületi meghívó a Községháza belső hirdetőtábláján kifüggesztendő.

Testületi ülések ügyrendje

21.§.

/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános.

/2/ A nyilvános ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, a megjelentek a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

/3/ A polgármester a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére.

** módosította a 11/2007. (VII.25).) rendelet hatályos: 2007.07.25-től

22.§.

/1/ A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő

személyi ügyek tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,

b) önkormányzati hatósági ügyekben,

összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

/2/ A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

a) vagyonával való rendelkezés tárgyalásakor,

b) a testület által kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket

sértene.

** A zárt ülés tartására és az üzleti érdek megállapítására vonatkozó indítványt a

polgármester, képviselő tehet, melyről a képviselő-testület minősített

szótöbbséggel dönt.

/3/ A zárt ülésen részt vesznek:

• képviselők,

• a körjegyző,

• meghívás esetén az érintett és a szakértő.

Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.

/4/ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a polgármester, a körjegyző és a tárgyban közvetlenül érdekeltek tekinthetnek be.

/5/** A zárt ülés után a polgármester közérdekű adatot illetve közérdekű nyilvános adatot tartalmazó döntés lényegéről tájékoztatást ad a helyben szokásos módon. Ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgálnak.

/6/** Az Ötv. 12.§./4/ bekezdése a. pontjának első fordulata alapján a polgármester írásbeli nyilatkozatot kér az érintett személytől, arról, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e vagy nem egyezik bele. Amennyiben az érintettől a polgármesterhez a tárgyalás megkezdéséig a nyilvános tárgyalásba beleegyezem tartalmú írásbeli nyilatkozat nem érkezik vissza úgy az ügyben zárt ülést kell tartani.

** módosította a 11/2007. (VII.25).) rendelet hatályos: 2007.07.25-től

Az ülés vezetése, tanácskozás rendje

23.§.

/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, az utóbbi távollétében a körelnök vezeti /továbbiakban: ülésvezető/. A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

/2/ A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

/3/ ** Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés ismételt összehívásáról 15 napon belül kell gondoskodni.

Az előzetesen kitűzött napirendekhez új napirendek is felvehetők. Ismételt határozatképtelenség esetén ugyanígy kell eljárni.

24.§.

A tanácskozás rendje:

a) Az ülésvezető a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja

az ülést.

b) Előterjeszti a napirendi javaslatot, más napirendre bármely képviselő is javaslatot tehet.

A napirendekről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

c) A polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a

lejárt határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.

d) Az ülésvezető napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra

bocsátja a döntési javaslatokat.

e) Az előterjesztőkhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket

intézhetnek, amelyekre a vita előtt az előadóknak válaszolni kell.

f) Az ülésen a kérdések és a hozzászólások elválaszthatók, de össze nem vonhatók.

g) A vita lezárását követően, a határozathozatal előtt az előadónak meg kell adni a szót.

h) Az ülésvezető előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat bocsátja

szavazásra.

i) A szavazás eredményét mindig számszerűen állapítja meg és kihirdeti a határozatot.

** módosította a 11/2007. (VII.25).) rendelet hatályos: 2007.07.25-től

25.§.

/1/ A képviselő-testületi ülésen az ülésvezető feladata az ülés rendjének fenntartása és az ülés egész ideje alatt a határozatképesség figyelemmel kísérése.

/2/ Az ülésvezető figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat meg.

/3/ Az ülésvezető bármely képviselő javaslatára tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározhatja a szünet időtartamát.

Képviselő-testület döntései

26.§.

/1/ A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) képviselő-testületi határozatot hoz.

/2/ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

• napirend meghatározásáról,

• ügyrendi kérdésekről,

• a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról,

• a polgármester két ülés közötti eseményekről és intézkedéseiről szóló tájékoztató, átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámoló tudomásulvételéről.

27.§.

/1/ A képviselők igen vagy nem szavazattal vehetnek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodhatnak a szavazástól.

/2/ A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni. A képviselő bejelentésével egyidejűleg nyilatkozhat, hogy saját elhatározásából nem vesz részt a döntéshozatalban, ekkor a képviselő-testület külön nem dönt a kizárás kérdésében.

28.§.

/1/ A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza, /jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata/. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

/2/ Minősített többség 4 fő szavazata szükséges az alábbi ügyeknél: /a megválasztott képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata/

• rendeletalkotáshoz /Ötv.10.§.a./ pontja

• a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz /Ötv.10.§.b./pont/

• az önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás /Ötv.10.§.e./pont/

• külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez /Ötv.10.§.f./pont/

• intézmény alapításhoz, megszüntetéshez, átszervezéshez /Ötv.10.§.g./pont/

• képviselő kizárásához /Ötv.14.§./2/bek./

• zárt ülés elrendeléséhez /Ötv.12.§./4/bek.b./pont/

• a képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához /Ötv.18.§./3/bek./

• kereset benyújtásához a polgármester ellen, tisztségének megszüntetése érdekében /Ötv.33/B.§./1/bek./

• képviselő-testület hatáskörének átruházásához

• hitelfelvétel, kötvény kibocsátás, önkormányzati vagyon értékesítése, megterhelése

• önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak minősítéséhez

• gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés

• kitüntetés adományozásához

• településrendezési terv elfogadásához

• törvényben illetve önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb kérdésekben.

29.§.

A képviselő-testület határozatait külön-külön- naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

…./20…(….) számú képviselő-testületi határozat.

Rendeletalkotás

30.§.

/1/ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. /Ötv.16.§./1/bek./

/2/ A rendelet alkotását kezdeményezheti:

• a polgármester,

• a képviselő,

• a képviselő-testületi bizottság,

• a körjegyző,

• erre irányuló népi kezdeményezés.

/3/ A rendelet-tervezet előkészítése a körjegyző feladata.

/4/ A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet /javaslat/ kétfordulós tárgyalását is, illetve meghatározhatja az előzetes véleményeztetés rendjét a kezdeményezésről szóló polgármesteri bejelentéskor.

/5/ A körjegyző a törvényekben meghatározott önkormányzati rendeletalkotási kötelezettség esetén elkészíti a rendelet-tervezetet, illetve a módosító tervezetet a törvényben előírt határidőre.

/6/ A rendelet hiteles szövegét- annak elfogadását követően- a körjegyző szerkeszti. A körjegyző köteles jelezni, ha a rendelet kiegészítésre, módosításra szorul.

/7/ A rendelet kihirdetése a községháza /Szabadság út 21./ belső hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik.

/8/ A rendeletet a körjegyző és a polgármester írja alá. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. A rendeletek nyilvántartásával kapcsolatos adminisztratív feladatok a körjegyzőség feladatkörébe tartoznak.

/9/ Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Kisbágyon Községi önkormányzat Képviselő-testületének

…../20….(…….) rendelete

/tárgy megjelölése/

/10/ A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a körjegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testület – ciklusonként egy alkalommal – tájékoztatja.

/11/ A hatályban lévő rendeletek a körjegyzőnél bárki által megtekinthetők.

A szavazás módja

31.§.

A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerint is lehet.

32.§.

/1/ A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

/2/ A titkos szavazás lebonyolítása. A szavazás szavazólappal és külön helyiségben urna igénybevételével történik. Amennyiben az ülésen nincs jelen a határozatképességhez szükséges 3 ügyrendi bizottsági tag, a testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

/3/ A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

33.§.

/1/ Név szerinti szavazás kezdeményezhető a képviselők egyszerű szótöbbségű döntésével.

/2/ Név szerinti szavazásnál a körjegyző ABC sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen” , „nem” „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.

/3/ Név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni, mely a névsoron feltüntetett szavazást tartalmazza. A külön két képviselővel hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34.§.

A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. Ötv.35.§./3/bek./

Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

35.§.

/1/ A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a körjegyző ír alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

Az ülés hangszalagra is rögzíthető, a hangszalag azonban nem helyettesíti az írásos jegyzőkönyvet.

/2/ A jegyzőkönyv tartalmazza

• az ülés helyét és idejét,

• a megjelent képviselők és a meghívottak nevét,

• a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

• az elfogadott napirendeket,

• napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, de az előterjesztő által leadott írásos anyagként is csatolható, a felszólaló nevét, a mondanivalójuk rövid, tömör lényegét.,

• napirendenként a szavazás eredményét, a hozott határozatok szószerinti szövegét, a végrehajtásért felelős nevét, beosztását, a határidejét,

• a polgármester esetleges intézkedéseit,

• az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat.

/3/ A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) a megtárgyalt írásos előterjesztés,

d) a rendelet teljes szövege mellékleteivel,

e) az írásban benyújtott indítványok, hozzászólások.

/4/ A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet /mellékleteivel együtt/ a körjegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

/5/ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

/6/ A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe és előterjesztésébe a községházán ügyfélfogadási időben.

IV. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK

36.§.

/1/ A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. A képviselőt az Ötv-ben és e Szabályzatban rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

/2/ A települési képviselő jogai:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől /alpolgármestertől/, a körjegyzőtől, a

bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen-

vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

/Ötv.19.§./2/.bek.a./pontja/,

b) amennyiben nem bizottsági tag tanácskozási joggal részt vehet bizottsági ülésen,

c) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

d) a körjegyzőségtől a körjegyzőn keresztül igényelheti a képviselői munkához szükséges

tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek,

bizottságának, - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott

döntését,

f) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a

körjegyzőség intézkedését,

g) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, megszervezésében és

ellenőrzésében.

/3/ A települési képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók

bizalmára,

c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,

d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, határozatok

végrehajtásában, ellenőrzésében,

e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti /és magán/ titkok megőrzése. Titoktartási

kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll a mentességig.

f) személyes érintettség bejelentése,

g) A képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követő minden év január 1-től

számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez köteles csatolni a

vele közös háztartásban élő házas- és élettársának valamint gyermekének

vagyonnyilatkozatát a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről

szóló 2000. évi XCVI. tv. alapján.

*„ A vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok”

/4/* A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

/5/* A képviselő ( beleértve a polgármestert is ) vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez

szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvánosak.

/6/* A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az

Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

/7/* A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az ügyrendi bizottságnál bárki

kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő

ülésen a képviselő-testületet.

37.§.

/1/ A települési képviselő interpellációja olyan tudakozódás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, olyan felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpellációt a testületi ülés előtt 2 nappal írásban lehet benyújtani. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a testület a választ nem fogadja el, a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot lefolytatni és arról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

/2/ A települési képviselő kérdése szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

38.§.

A települési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről a képviselő-testület külön rendeletben dönt.

39.§.

A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek bejelenteni, hogy a képviselő-testület ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

40.§.

/1/ A bizottságok előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

/2/ A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

• ügyrendi bizottságot 5 taggal

/3/ A bizottságok tagjainak nevét az 4. sz. melléklet tartalmazza.

/4/ A bizottság általános feladatai:

• a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is,

• előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

• közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

• feladatkörében ellenőrzi a körjegyzőségnek a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére illetőleg végrehajtására irányuló munkáját,

• javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó önkormányzati feladatkört érintő ügyekben,

• ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a bizottság tevékenységéről.

/5/ Az ügyrendi bizottság fentieken túli feladata:

• állásfoglalás ügyrendi kérdésekben

• választások lebonyolítása

• polgármester, képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével kapcsolatos törvényben meghatározottak ellátása.

/6/ A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot /ad-hoc/ hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, működésének időtartamáról, feladatáról a képviselő-testület alkalmanként határoz.

/7/ A bizottság működésének részletes szabályait az Ötv.22.§.-29.§-ai figyelembevételével maga határozza meg.

41.§.

/1/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani, a képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja.

/2/ Bármely képviselő javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.

/3/ A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően a testület előtt teszik le az esküt. Amennyiben a tag az eskütételen nem jelenik meg későbbi időpontban a polgármester előtt teszi le az esküt.

VI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

42.§.

/1/ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a helyi közügyekben való részvételre.

/2/ Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) településrészi tanácskozás,

c) falugyűlés.

43.§.

/1/ A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok, és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

/2/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről a hirdetőtáblákon és lakásokhoz eljuttatott meghívókkal kell tájékoztatni az érdeklődőket.

/3/ A közmeghallgatást a soron következő ülésre a napirendek tárgyát követő időre, vagy napirendek közötti időre, vagy külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a polgármester.

/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

/5/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, irányadó szabályok a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveire vonatkozóak.

A jegyzőkönyv összeállításáról a körjegyző gondoskodik.

44.§.

/1/ Településrészi tanácskozás összehívására a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítésére, a végrehajtás megszervezése érdekében van szükség.

/2/ E tanácskozást kezdeményezheti:

• a képviselő,

• a polgármester,

• a településrész lakossága.

45.§.

A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekébe- az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

Fontosabb szabályai:

1. a gyűlés helyéről és idejéről a hirdetőtáblákon kell tájékoztatni a lakosságot,

2. a gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a körjegyzőt,

3. a gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a körjegyző gondoskodik.

VII. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A KÖRJEGYZŐ

A polgármester

46.§.

/1/ A polgármester az önkormányzat vezetője, az önkormányzat egész működéséért felelős.

/2/ A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, akit a választópolgárok

közvetlenül választottak.

/3/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

/4/ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ

3. sz.. melléklete tartalmazza.

/5/ A polgármester illetményének, bérfejlesztésének és egyéb juttatásainak, költségtérítésének megállapítására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot, az ezzel kapcsolatos iratokat, utalványozást az alpolgármester írja alá.

/6/* A polgármester díjazása, jutalmazása, egyéb juttatása, összeférhetetlensége , továbbá

fegyelmi és kártérítési felelőssége tekintetében a képviselő-testület gyakorolja e jogokat.

47.§.

/1/ A polgármester

• a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a képviselő-testület hivatalát a körjegyzőséget,

• a körjegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a körjegyzőség feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

• a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben dönt,

• a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a körjegyzőség belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,

• képviselő-testület döntéseinek előkészítése, döntések végrehajtása, végrehajtás szervezése és ellenőrzése,

• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a körjegyző és az önkormányzati intézmény-vezetők tekintetében,

• meghatározza - Palotás polgármesterével egyeztetetten - a körjegyzőség köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges,

• biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

• feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

• a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,

• segíti a képviselők munkáját,

• képviseli az önkormányzatot,

• kapcsolatot tart a község társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,

• véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

• nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,

• ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgárvédelmi feladatokat,

• a fentieken túlmenően az egyéb jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörök ellátása.

/2/ A polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követő minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. alapján.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

/3/ A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét köteles 8 napon belül az új polgármesternek vagy alpolgármesternek átadni a külön törvényben maghatározott rendben.

48.§.

A polgármester foglalkoztatási sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújt be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.

Az alpolgármster

49.§.

/1/ A képviselő-testület a polgármester javaslatára, - titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

/2/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

/3/ A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról.

/4/ A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén gyakorolhatja.

/5/ Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskör címzettje, ilyen hatáskört rá sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat.

/6/ Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással és iránymutatása mellett segít, koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármestert feladatai ellátásában.

Polgármester, alpolgármester helyettese /Ötv.31.§./

50.§.

/1/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:

a) A képviselő-testület összehívására, működése, az ülés vezetésére vonatkozóan a

hatáskört a korelnök gyakorolja,

b) Az ülés vezetésére a 21.§-25.§-ban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

/2/ Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 apot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés

c) 30 naqpot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

/3/** A polgármestert tartós vagy eseti akadályoztatása esetén a Pásztó Kistérség Többcélú Társulás ülésén az alpolgármester helyettesíti.

A körjegyző

51.§.

A körjegyzőt Palotás és Kisbágyon képviselő-testületei együttes ülésen nevezik ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges.

52.§.

/1/ A körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

a) előkészíti a képviselő-testület valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével

kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely

javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet,

e) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a

polgármesterrel együtt aláír,

f) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha

döntésüknél jogszabálysértést észlel,

g) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi

az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének,

h) a képviselő-testületeknek évente beszámol a körjegyzőség munkájáról, valamint az

ügyintézés helyzetésről,

i) tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról,

j) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakészen tartásáról.

** módosította a 11/2007. (VII.25).) rendelet hatályos: 2007.07.25-től

VII. fejezet

KÖRJEGYZŐSÉG

53.§.

/1/ A képviselő-testület Kisbágyon Képviselő-testületével 1990. december 10-vel

körjegyzőséget hozott létre, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási

ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

/2/ A képviselő-testületek a körjegyző javaslatára a polgármesterek előterjesztése alapján határozzák meg a körjegyzőség belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadás rendjét. A kisbágyoni képviselő-testülettel egyeztetett körjegyzőségi szervezeti tagozódást, munkarendet és ügyfélfogadási rendet a 5. sz. melléklet tartalmazza.

/3/ A körjegyzőség ügyrendjét az érintett települési polgármesterek és a körjegyző állapítja meg.

/4/ A körjegyzőséget a körjegyző vezeti.

/5/ A települési képviselő a körjegyzőségtől a körjegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

/6/ A körjegyzőség valamennyi dolgozója - a részletes munkaköri leírásban szereplő feladatokon túl - köteles közreműködni:

• választások előkészítésében,

• kampányfeladatok ellátásában,

• 24 órával korábban elrendelt túlmunkában, melyért a dolgozót szabadidő illeti meg.

/7/* A körjegyzőség önállóan gazdálkodó jogi személy, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a körjegyzőség működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket, fejlesztési kiadásokat, melyet a képviselő-testületek együttes ülésen állapítanak meg.

/8/ A körjegyző külön döntése alapján az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

/9/****A körjegyző kinevezési jogkörébe tartozó, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó

köztisztviselői munkaköröket 2008. január 1-től a körjegyzőség Szervezeti és Működési

Szabályzata tartalmazza.

/10/* A körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatát a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

**** 11/2009.(VI.30.) rendelettel módosítva

IX. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

A költségvetés

54.§.

/1/ Az önkormányzat évente meghatározza költségvetését.

/2/ A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás

rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.

/3/ A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik:

a) Az első fordulóban /koncepció/ a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon választott feladatainak elemzése,

helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót állat össze. Ennek keretében számításba

kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni

a kiadási szükségletet, azok gazdaságos megoldásait, egyeztetni szükséges az igényeket

az intézményekkel.

b) A második fordulóban: a költségvetési törvényben előírt részletezésben - az

államháztartási törvény rendelkezései betartva - az önkormányzat költségvetési

rendelet-tervezetét tárgyalja a testület.

/4/ A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

55.§.

/1/ A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről a jogszabályban meghatározott időpontig, míg a három-negyedéves helyzetéről - a következő évre vonatkozó költségvetési koncepcióval - november 30-ig köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

/2/ A polgármester a körjegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a költségvetési évet követően a jogszabályban meghatározott időpontig terjeszti a képviselő-testület elé.

56.§.

A költségvetésre vonatkozó egyéb előírásokat az éves költségvetési rendelet tartalmazza /átcsoportosítás, pénzeszköz elhelyezés, stb./

Az önkormányzat vagyona

57.§.

/1/* Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket,

amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c) a forgalomképes vagyontárgyak körét.

*d) külön vagyonrendeletében határozza meg azon forgalomképes és korlátozottan

forgalomképes vagyontárgyak körét, melyre az önkormányzat közfeladat átadásához

kapcsolódva vagyonkezelői jogot biztosíthat.

/2/ A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

/3/ A polgármester az önkormányzat vagyonhelyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat. /közmeghallgatás, egyéb lakossági fórum/

/4/ Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa meghatározott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a körjegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult.

Önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

58.§.

/1/ A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

/2/ A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

/3/ Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

/4/ A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

/5/ A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásról szóló beszámolóról rendelettel dönt.

/6/ A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatja.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

/7/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el.

E körben különösen:

a) a PM. által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési

beszámolót, valamint az időközi költségvetési és mérlegjelentést s ezt megküldi a

Magyar Államkincstár területi Igazgatósága részére.

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

d) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, csatolja azt az év végi költségvetési

beszámolóhoz,

e) biztosítja a kettős könyvvitel szabályszerű vezetését, ezen belül kialakítja saját

könyvvitelének számlarendjét.

/8/ Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Az intézmények a kötelező térítési díjon és az önkormányzat képviselő- testülete által kötelezően előírt bevételi összegeken felüli bevételükkel szabadon gazdálkodnak, azt - alapfeladataiknak sérelme nélkül - felhasználhatják dologi kiadásaikra, személyi jellegű kiadást és járulékokat azonban nem képezhetnek belőle.

/9/ A körjegyzőség és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői, a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.

/10/ Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak, kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

59.§.

/1/ A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

/2/ Az intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület rendeli és látja el, mely kötelezettségét az ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint teljesíti.

/3/* A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Pásztó Kistérség Többcélú Társulás megbízásával gondoskodik.

/4/* A belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület hagyja jóvá minden év november 15-ig.

A körjegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről.

A polgármester az éves ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően a zárszámadási

rendelettervezettel egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

X. fejezet

A HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

60.§.

Helyi népszavazás

/1/ A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

/2/ A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az Ötv.47.§./1/bek. a/-c/ pontjaiban meghatározottakon kívül a választópolgárok legalább 15%-a.

/3/ A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást az Ötv.46.§./1/bekezdés a-d. pontjában meghatározottakon túl, ha a választópolgárok legalább 15%-a kezdeményezte azt.

/4/ A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét.

61.§.

Népi kezdeményezés

/1/ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

/2/ A népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5%-a terjesztheti elő a polgármesternél. A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról legkésőbb egy hónapon belül dönt.

/3/ A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok 5%-a kezdeményezett.

/4/ A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény IV. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

XI. fejezet

TÁRSULÁSOK

62.§.

/1/ Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, ésszerűbb megoldása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében társulásokban vesz részt.

/2/ A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő- testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formát keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek, elképzelések megvalósításáért.

*A megállapodások listáját a 6. sz. melléklet tartalmazza.

XI/A. fejezet***

62/A.§***.

Közszolgálatban álló vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről

1. Kisbágyon Községi önkormányzat Képviselő-testületének kinevezési jogkörébe tartozó vagyonnyilatkozat tételre kötelezett közszolgálatban álló személyek:

• körjegyző – kétévente

2. A vagyonnyilatkozat őrzéséért az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló

polgármester felelős.

XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63.§.

/1/ A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról szóló rendelet 2003. június 1-én lép hatályba.

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

*** módosította a 6/2008.(V.27.) rendelet hatályos 2008.05.27.

/2/* A rendelet mellékletei az alábbiak:

1. sz. melléklet: Képviselő-testület tagjainak névsora

2. sz. melléklet: Kisbágyon település főbb adatai

3. sz. melléklet: Átruházott hatáskörök jegyzéke

4. sz. melléklet: Állandó bizottságok tagjainak névsora

5. sz. melléklet: Körjegyzőség munkarendje, ügyfélfogadási rendje

6****. sz. melléklet: Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői

munkakörök – hatályon kívül helyezve

6. sz. melléklet: Önkormányzat társulásai

7.***** sz. melléklet: az önkormányzat 2009. december 31-ig használt és a 2010. január

1-től érvényes szakfeladat rendje.

/3/ A rendelet mellékleteinek naprakész tartásáról a körjegyző gondoskodik.

/4/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik:

Kisbágyon Községi önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1999.(V.28.) sz. rendelete és az azt módosító 4/2000.(IV.6.) és 6/2002.(X.29.) sz. rendeletek.

Kisbágyon , 2003. június 4.

Orszáczky Ferenc sk Krekács Judit sk

Polgármester körjegyző

Rendelet kihirdetésének napja: 2003. június 10.

Krekács Judit sk

Körjegyző

* módosította a 4/2007. (IV.27.) rendelet hatályos: 2007. április 27-től

****11/2009.(VI.30.) hatályon kívül helyezve 2009. június 30.

***** módosította 16/2009.(XI.5.)rendelet hatályba lépett 2009. november 5

A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló

4/2003.(VI.10.) rendelete egységes szerkezetben a módosító 11/2007. (VII. 25.) a 6/2008.(V.27.) a 11/2009.(VI.30.) és a 16/2009.(XI.5.) rendeletekkel.

Kisbágyon, 2010. január 30.

Krekács Judit

Körjegyző

Mellékletek aktualizálás alatt ( 2010.10.8.)